Egyik napról a másikra olyan szavak kerültek be a köztudatba, mint a glifozát. De vajon mi ennek az oka, és mi lehet egyáltalán az igazság a glifozát körüli felhajtás mögött?
A glifozát egy világszerte elterjedt gyomirtószer, amit már az 1970-es évek óta használnak a mezőgazdaságban, de a felhasználása radikálisan megnőtt az elmúlt években. Főleg genetikailag módosított növények termesztésénél alkalmazzák, mert ezek a növények ellenállóak a glifozát hatására.
A gyomírószer-tolerancia egyébként a leggyakoribb GMO-tulajdonság, amit az élelmiszer-növényekbe építettek be. (Így lehetővé válik az, hogy miközben a gyomokat eltávolítják az élelmiszer mellől, ezzel egyidejűleg viszont a terményeket nem károsítják. Az egyesült államokban a kukorica 90%-át, a szójabab 94%-t ennek megfelelően módosították.)
Miért vonták ki a glifozátot a piacról?
A glifozát egészségre gyakorolt hatásai vitatottak, és a gyomirtó egyre többször kerül célkeresztbe, főleg azok után, hogy összefüggésbe hozták a rákos megbetegedésekkel és számos más egészségügyi problémával.
Több olyan tudományos kutatás is napvilágot látott, mely a hatóanyag egészségkárosító hatására utal, az újabb kutatási eredmények pedig a glifozát hormonkárosító hatásáról is beszámolnak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutató Intézete (IARC) már 2015-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a glifozát “valószínűleg rákkeltő az emberekre nézve”, és a rákkeltő anyagok osztályába sorolta, de az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy “valószínűtlen, hogy rákot okozna az emberben”.
A kérdés az, hogy kinek hihetünk ebben az esetben?
Számos tudós, egészségügyi szakember és közérdekű csoport aggodalmát fejezte ki a glifozát egészségügyi hatásaival kapcsolatban.
2019-ben az Európai Unióban elsőként egyébként Ausztria tiltotta be a szer használatát.
2021 júliusában a gyomírtó gyártójának tulajdonosa (amely mostmár a Bayer AG) közölte, hogy peres ügyek miatt 2023-ig kivonja a glifozát alapú gyomirtó szereket az amerikai fogyasztói piacról.
Több mint 100 000 ember perli ugyanis a Bayert, azt állítva, hogy a vállalat glifozát gyomirtó szere miatt non-Hodgkin limfóma (a nyirokszövet speciális fehérvérsejtjeinek rosszindulatú daganatos megbetegedése) alakult ki náluk. Számos tanulmány és kísérlet mutatta meg, hogy amikor az egereknek glifozátot adtak, akkor több daganat is megjelent a testükben, ami nagyon rémisztő, ha belegondolunk.
Az amerikai esküdtszék a glifozát alapú gyomirtó feltalálóját hatalmas kártérítések kifizetésére kötelezte a rákos betegek számára.
A glifozát felhasználása gyomirtó szerként azt eredményezheti, hogy a szermaradványok a levegőbe, ivóvízbe, növények és állatok szöveteibe, és így az emberi szervezetbe is bekerülhetnek.
A tudományos közösségben folyó vita egyik központi kérdése az, hogy milyen mértékű a glifozát kitettség, és milyen hatással van az emberi egészségre. Egyes kutatások szerint ugyanis az érintett gyomírtó hatására valóban nőhet a non-Hodgkin-limfóma kockázata, mások viszont nem találtak ilyen összefüggést.
Számos tudós, egészségügyi szakember és közérdekű csoport aggodalmát fejezte ki a glifozát egészségügyi hatásaival kapcsolatban.
Mit tegyél, hogy csökkentsd a glifozát expozíciót?
Bár az eddigi kutatások eredményei ellentmondásosak, és nincsen egyértelmű bizonyíték arra, hogy a glifozát káros hatással lenne az emberi egészségre, érdemes óvatosnak lenni.
Először is, a glifozátot tartalmazó termékek, például a gyomirtók használatát jobb elkerülni. Ha a kertedben használod, vigyázz, hogy ne kerüljön a bőrödre, és lehetőleg ne lélegezd be.
A glifozátot tartalmazó élelmiszerek kerülése szintén célszerű. Ezt könnyű mondani, de honnan tudjuk valójában, hogy miben van, és miben nincs? A glifozát leggyakrabban a genetikailag módosított szójában, kukoricában és cukorrépában található, melyekből származó termékeket gyakran használnak az élelmiszeriparban. Ezért az ilyen élelmiszerek fogyasztásának csökkentése vagy helyettük a bio és organikus termékek fogyasztása segíthet csökkenteni a glifozát expozíciót.
Az “organic” vagy “bio” jelöléssel ellátott élelmiszerek termesztése során általában korlátozottak a mesterséges vegyszerek, így a műtrágyák és a növényvédő szerek használata is. Sajnos viszont a szabályozás azonban országonként eltérő lehet, és a jelölések jelentése is különbözhet.
Például az Egyesült Államokban a “bio” vagy “organikus” címkével ellátott élelmiszereknél a termesztés során csak korlátozott mennyiségű és típusú vegyi anyagokat lehet használni, és a glifozát használata általában nem megengedett. Az EU-ban a biotermékek termesztése szintén szigorú szabályokhoz kötött, és a növényvédő szerek használata jelentősen korlátozott.
Azonban fontos megjegyezni, hogy az “organikus” vagy “bio” címkével ellátott élelmiszerek sem feltétlenül “mentesek” minden vegyszertől. Lehetnek olyan körülmények, amikor bizonyos vegyszerek használata megengedett, és lehetnek nyomok a környezetből származó vegyszerekből is.
Ezenkívül a biotermesztés sem garantálja teljes mértékben a glifozát hiányát, mivel a glifozát a környezetben hosszú ideig megmarad, és bekerülhet a talajba vagy a vízbe, majd onnan az élelmiszerekbe.
Tehát, ha valaki teljes mértékben szeretné kizárni a glifozátot az étrendjéből, a biotermékek fogyasztása mellett érdemes olyan élelmiszereket választania, amelyeket speciálisan glifozát-mentesnek teszteltek és minősítettek.
A kutatások és számos tanulmány ellenére a hivatalos szervezetek álláspontja továbbra is az, hogy az emberi egészségre nézve csekély káros hatása van a glifozátnak.
Sőt, egyes szakértők szerint a glifozátnak egyáltalán nincsenek bizonyítottan káros hatásai az emberi egészségre, és a rákkeltő hatásokkal kapcsolatos tanulmányok eredményei is ellentmondásosak. Továbbá, a mezőgazdasági termelésben a glifozát használata sok esetben elkerülhetetlen, és más gyomirtó szerekhez képest még mindig kevésbé káros.