Húsvétkor csábító lehet a különféle csokoládék vásárlása, úgyhogy arra gondoltunk aktuális lenne egy kicsit utánajárni a csokiról kialakult mítoszoknak.
Nézzük mik ezek…
#1. A csoki jót tesz nekem
A közelmúltban egy holland férfiakon végzett kardiológiai vizsgálat érdekes eredményre jutott, amely szerint a csokoládé fogyasztása jelentős védelmet jelenthet a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben, valószínűleg a benne lévő magas flavonoid tartalomnak köszönhetően. Mégis ott van az érem másik oldalaként az, hogy a benne lévő sok telítettzsír, cukor és üres kalória meg nem feltétlenül tesz jót a koleszterinszintednek (vagy a derékbőségednek).
A kajszibarack, a szeder és az alma is tartalmaz flavonoidot, (bár kisebb mennyiségben, mint a kakaóbab), de legalább nem járnak egészségtelen extrákkal.
#2. Energiát ad
Rohanó életünkben sokan a koffeint használjuk, ha gyors energiaforrásra lenne szükségünk. A koffein megtalálható a kakaóbabban is, így nyilvánvalóan minden csokoládé tartalmaz valamennyit belőle.
Ha viszont kicsit tovább tartó energia-löketet szeretnél, akkor válassz inkább kevesebb cukrot és zsírt, valamint több rostot tartalmazó ételt, például egy teljes kiőrlésű szendvicset, egy darab pirítóst, egy almát, vagy egy kis tál cukrozatlan gabonapelyhet, esetleg zöld teát.
#3. Az étcsokoládé jobb
Bizonyos tekintetben igen, és a minőségi étcsokoládé egyre divatosabb édességnek számít, ha a 70%-os vagy magasabb kakaótartalmú csokikat keressük a boltokban.
Az étcsokoládé való igaz, hogy több kakaó szárazanyagot és kakaóvajat tartalmaz, mint a tejcsokoládé, de a polifenolok mennyisége a csokoládé feldolgozási módjától függ, tehát nem feltétlenül jobb.
A gyártási folyamat során a tisztítás, az erjesztés, a pörkölési idő és a hőmérséklet, a „dúsítás” (lúgosítás) és a kakaóhoz hozzáadott extra összetevők (például emulgeálószer vagy cukor) szinte teljesen eltávolíthatják a polifenolokat az étcsokoládéból. Energiatartalma sem csekély, ajánlott mennyiségként ezért legfeljebb 1-2 kockát szoktak mondani.
#4. Egy tábla nem is olyan sok
Bármilyen túlzott energiafogyasztás súlygyarapodáshoz vezet.
Egy 100 grammos klasszikus tejcsokoládé átlagosan 530 kalóriájának elégetéséhez bizony nem kevés mozgásra van szükség.
Kb. egy óra intenzív séta, vagy minimum fél óra futás szükséges ahhoz, hogy ledolgozd.
#5. A csokoládé függőséget okoz
Nincs bizonyíték arra, hogy a csokoládé fizikai függőséget okozna. Ehelyett a csokoládéval kapcsolatos érzéseket szokták emlegetni a függőséggel kapcsolatban. A csokoládé fogyasztást ugyanis a kényelemhez, a jutalmazáshoz, esetleg a vigasztaláshoz és az ünnepléshez társítjuk. Ez azt jelenti, hogy úgy érezhetjük, hogy szükségünk van rá, ami megnehezítheti annak a korlátozását, hogy mennyit eszünk belőle.
#6. A forró csokoládé nem számít annyira
A forró csokoládé készítéséhez használt kakaópor tényleg kevesebb zsírt tartalmaz, mivel nem tartalmaz kakaóvajat és a csokoládéban található egyéb zsírokat.
Attól függően azonban, hogy mivel keverjük össze a kakaóport, a forró csokoládé ital annyi energiát (kalóriát), zsírt és cukrot tartalmazhat, mint egy-két átlagos csokoládé.
Légy óvatos a zsíros tejből készült forró csokikkal, és a hozzájuk adott magas energiatartalmú öntetekkel (tejszínhabbal, kakaós szórással). Ha azonban egy tábla csokoládét sovány tejből és kakaóporból készült kakaóra cserélsz, és egy kis édesítőszerrel készíted, akkor 100 kcal-t is megtakaríthatsz.
#7. A buborékos csokoládé „könnyebb”
100 g-ban az energia-, zsír- és cukortartalom teljesen hasonló a többi csokoládéhoz. A hozzáadott levegő ugyan kevésbé sűrűvé teszi, mint a szilárd csokoládé, így a buborékos csokoládé fogyasztása olyan lehet, mintha kisebb darabot fogyasztanál, de ez csak illúzió. Némely buborékos csokoládét ráadásul a szokásos szilárd csokoládénál is nagyobb táblákban árulnak, szóval ha elhiszed, hogy lightosabb, azzal csak önmagadat ámítod sajnos.