Az egészséges táplálkozással kapcsolatban sok a máig népszerű mítosz a köztudatban, más nézetek pedig csak részben igazak. Felfedjük a legfőbb táplálkozási tévhiteket és az ezek mögött rejlő igazságot.
Kíváncsi vagy, hogy amit gondolsz, az valójában tény vagy tévhit?
Nézzük sorra...
#1. Amire rá van írva, hogy „természetes”, az egészséges
A „természetes” kifejezést sajnos ma már lazán rávezetik a gabonapelyhek dobozától kezdve az üdítőkön át mindenhová, de nem szabad elfelejtenünk, hogy ez korántsem jelenti azt, hogy az adott dolog egyben egészséges is.
Jobban jársz, ha szánsz pár percet arra, hogy elolvasod az összetevőket és a tápértékkel kapcsolatos információkat, mert ez a felirat gyakran egyáltalán nem jelent semmit. Az, hogy valami “természetes”, nem zárja ki, hogy az élelmiszerek ne legyenek tele sóval, cukorral vagy telített zsírokkal.
Bár jó, ha lehetőség szerint természetesen és organikusan étkezel, fontos az élelmiszereken lévő feliratokat közelebbről is ellenőrizni, hogy a „természetes” termékek valóban olyan egészségesek-e, mint amilyennek látszanak, és nem csak félrevezetés az egész.
#2. Ha sportolsz, azt ehetsz amit csak akarsz
Azt hiszed, hogy az edzőtermi kemény munka után megérdemelsz egy kis extra finomságot? Talán a bűnöznél egy szelet pepperónis pizzával? Tudd, hogy akkor teljesen fölöslegesen kocogtál 30 percet. Ahhoz pedig, hogy ledolgozz pl. egy nagy adag sültkrumplit, kb “csak” egy órán át kellene úsznod oda-vissza.
Rendszeres sportolóknak ismerős az edzés utáni extra étvágy, ami természetes is, de ha valaki nem vigyáz, és ráadásul még edzés előtt is többet eszik, mert úgy gondolja, hogy majd úgyis lemozogja, akkor a végeredmény éppen az ellenkezője lesz annak amit várt.
Igazság szerint akármennyit sportol is valaki, ha a táplálkozására nem figyel, a mozgás önmagában kevésnek fog bizonyulni.
Én pl. már rengetegszer hallottam (és biztos vagyok benne, hogy Te is), hogy a táplálkozás 70-80%-ban határozza meg a fogyás sikerét. Ha képtelen vagy lemondani bizonyos ételekről, akkor ahelyett, hogy végleges aszkézisbe taszítanád magad (aminek aztán úgyis sikertelenség lenne a vége) inkább azt tanácsoljuk, hogy nevezz ki egy “bűnözős” napot a héten, amikor mértékkel, de legalább megengeded magadnak a kedvenc falataid fogyasztását.
#3. Nem ehetsz késő este, mert tutira hízni fogsz
Az általános kijelentés, hogy „este 6 után már nem ehetek”, nem mindig a legokosabb döntés. Lehet, hogy mozgalmas napod volt, és nem volt elég időd arra, hogy este 6 előtt elfogyaszd a vacsorádat, ez viszont nem jelenti azt, hogy akkor teljesen ki is kell hagynod.
Egy ilyen szabályt nem lehet ráhúzni minden emberre, időbeosztásra és életmódra. Ha pl. csak este tudsz elmenni edzeni, akkor nyugodtan ehetsz utána is, akár még este 9-10-kor is. A hangsúly ugyanis ilyenkor is azon van, hogy mit eszel, és nem azon, hogy mikor.
Sok minőségi (nem zsíros, nem szénhidrátos) fehérjét, egészséges nassolnivalót, és a zöldségféléket nyugodtan megengedheted magadnak késő este is (pl. alacsony zsírtartalmú joghurt bébirépával), de a magasabb kalóriatartalmú finomságokat valóban jobb ha elkerülöd.
Miket érdemes hanyagolni?
Ezekről itt olvashatsz:
#4. A fehér kenyér és a teljes kiőrlésű kenyér ugyanaz
Nem minden kenyér egyforma. Keresd a „teljes kiőrlésű” feliratot a címkén, hogy megbizonyosodj arról, hogy valóban értékes pékárut veszel.
Viszont tedd a szívedre a kezed: tovább is olvasod az összetevőket? Engem gyakran már az megnyugtatott, ha az láttam valamin, hogy teljes kiőrlésű.
De nem elég csak erre figyelnünk! Alaposan meg kell vizsgálnunk az összetevők listáját, mert a gyártók akkor is ráteszik a címkét a termékükre, ha az csak részben (azaz nem 100%-ban!) tartalmaz teljes kiőrlésű gabonát.
Valamint sajnos az is előfordul, hogy a gyártók malátával színezik meg a kenyeret, és ezzel érnek el barnább színt, amit aztán már könnyebb marketingelni, és egészségesebbként eladni. Jó nem? Így válhatunk könnyen átverés áldozatává.
Ezért fontos olyan terméket keresni, amelyen feltüntetik azt is, hogy pontosan hány százalékban teljes kiőrlésű az adott kenyér.
A hagyományos búzakenyérnél egyébként sokkal több rostot és magnéziumot is tartalmaz a teljes kiőrlésű változat, szóval mindenképp az utóbbinak jár a pont.
#5. Ha komolyan le akarsz fogyni, akkor a szénhidrátokat teljesen száműzni kell az étrendedből
Tény, hogy a szénhidrátoknak különböző formái vannak: egyszerű és összetett.
Az egyszerű szénhidrátok, amelyek az olyan élelmiszerekben találhatók, mint a sütemények és az édességek, nem tartalmaznak vitaminokat, ásványi anyagokat, sem rostokat. Vagyis ezeknek a visszaszorításával máris tettünk egy lépést az egészséges táplálkozás felé.
Az összetett szénhidrátokat tartalmazó élelmiszerek viszont, mint a teljes kiőrlésű kenyér, a bab és a gyümölcs, igen sok hasznos tápanyagot tartalmaznak a szervezet számára.
Röviden: kerüld az összetett szénhidrátokat (pl. cukor, fehérliszt, tészta), de semmiképpen se mondj le az összetett szénhidrátokról.
Ha edzel, akkor ajánlott az edzés utáni 1-1,5 órás időszak kivételével a szénhidrátot friss zöldségekből bevinni a szervezetedbe, mert ezekből annyit ehetsz, amennyit csak akarsz.
#6. Ha a címkén az áll, hogy „zsírszegény”, akkor nyugodt szívvel fogyaszthatod, úgysem hizlal
Sokan azt gondolják, hogy az egészséges ételek egyben alacsony zsírtartalmúak is – és fordítva -, de ez az állítás ebben a formában nem állja meg a helyét.
Sok alacsony zsírtartalmú élelmiszer valójában nem is olyan egészséges, mint gondolnánk. Sok készételt, joghurtot és rágcsálnivalót például zsírszegényként reklámoznak, de ettől még tele vannak sóval, keményítővel, színezék- és egyéb adalékanyagokkal valamint cukorral.
Ezek a „csodatermékek” gyakran ugyanannyi vagy még több kalóriát tartalmaznak, mint a hagyományos változat. Nézd csak meg egyszer tüzetesebben!
Ezért mindig ellenőrizd a tápérték megjelölést, hogy megtudd valójában hány kalória van egy adagban.
A második dolog, amit figyelembe kell venned, hogy nem minden zsír egyforma, és néhány közülük még egészséges is. Gondoljunk csak pl. az olajos magvakra, az olívaolajra vagy az avokádóra, mely gazdag telítetlen zsírsavakban, amik egészségesen tartják a szívet, és csökkentik a koleszterinszintet.
Az élelmiszerek összehasonlításakor ezért fontos, hogy ne csak zsírok mennyiségére koncentráljunk, hanem mindemellett azt is figyelembe vegyük, hogy milyen típusú zsírokat tartalmaznak az ételek!
Mint látjuk van, amelyik ugyan nem éppen a kalóriaszegény alapanyagok közé tartozik (hiszen igen magas a zsírtartalma), mégsem kell megijednünk tőle, mert ezek telítetlen zsírsavak, melyek hasznosak az egészségünk szempontjából. Mint mindig: itt is a mértékletesség a fontos!
#7. A barna cukor egészségesebb, mint a fehér cukor
Mivel sokan vágynak arra, hogy valami egyszerre legyen édes, és mindemellett még egészséges is, ezért a cukorral kapcsolatos álltások gyakran esnek áldozatul és tévhitekké válnak, amit pedig örömmel ki is használnak a gyártók, na meg a marketingeseik.
Az egyik ilyen elmélet, amit sokan követnek az az elképzelés, miszerint a barna cukor (akár a barna kenyér vagy a barna rizs is) egészségesebb, mint a fehér változata, ez azonban nem igaz.
A barna cukor csupán abban különbözik a fehértől, hogy visszaadagolnak bele némi melaszt a gyártás során, ezáltal pedig megváltozik az aromája és az állaga. Csökken a kalóriatartalma, valamint a melasszal némi ásványi anyag is kerül bele, csakhogy a különbség elhanyagolható, mindössze néhány százalék a fehér cukorhoz képest, azaz nem jelent valódi előnyt az egészségre nézve.
Emellett a nap végén a barna cukor mégiscsak cukor marad, azaz ugyanazokat az egészségügyi kockázatokat hordozza magában, mint a fehér cukor, beleértve a szívbetegségek, a fogszuvasodás és az elhízás kockázatát.
#8. A vaj egészségesebb, mint a margarin
Ez a kérdés örök vita tárgya, és sokféle nézet létezik.
Megmondom őszintén, hogy amikor fogyókúrába kezdtem én is felkerestem egy dietetikust, hogy állítson össze nekem egy étrendet. A legnagyobb megrökönyödésemre azt javasolta, hogy használjak margarint a vaj helyett. Nem is igazán értettem, hogy a margarin, amit addig az egyik “fő ellenségemnek” gondoltam, egyáltalán hogy jöhet szóba az egészséges étrendben?
Az igazat megvallva kicsit ezt a szakmai hiányosságának rovására írtam, mégis kicsit jobban utána olvastam a témának, és megállapítottam, hogy nem is olyan szörnyű a margarin, mint hittem.
A magam részéről én imádom a vaj ízét, de mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai is.
A vaj zsírtartalma pl. 80 % körüli, és a kalóriatartalma is magas.
A margarinról viszont még mindig az a kép él a legtöbb ember fejében, hogy kőolajból készítik, és egy molekula kivételével nem más, mint tulajdonképpen műanyag, amit meg sem tudunk emészteni és amúgy is rengeteg káros transzzsírt tartalmaz.
Ennek ellenére nem árt tudni, hogy a gyártók már régen (már több mint 20 éve!) áttértek a korszerűbb margaringyártásra, és főként növényi olajból valamint vízből készítik a termékeket, és általában zsírban oldódó A és D-vitaminokkal is dúsítják. A kalóriatartalmuk és zsírtartalmuk pedig jóval alacsonyabb, mint a vajnak.
Természetesen rengeteg típusú margarin kapható manapság a boltokban, elérhető alacsonyabb, de akár 80%-os zsírtartalmú margarin is, ezért érdemes tüzetesen is megvizsgálni az összetevőket, és így kiválasztani azt, amelyik a legkedvezőbb számunkra.
Ha az íze miatt ragaszkodsz a vajhoz, szerintem ezzel sincs semmi baj, de ha az egészségre gyakorolt hatása miatt hezitálsz, és a diéta a cél, akkor nyugodtan válaszd a margarint.
#9. Az olívaolaj egészségesebb mindennél – akár sütésre-főzésre is
Az olívaolajat más hidegen sajtolt olajjal: pl. tökmagolajjal, lenmagolajjal nyugodtan
helyettesítheted, amikor pl. egy salátaöntetet készítesz, viszont ezeket a hidegen sajtolt olajokat tartós hőkezelés esetén nem ajánlatos használni.
Az extra szűz olívaolaj ugyan alkalmas a főzésre és a sütésre, de azt jó, ha szem előtt tartjuk a használatakor, hogy ne hevítsük se túl sokáig, se túl magas hőfokra. Sőt, az általános ajánlás szerint semmilyen sütőzsíradékot nem szabad füstpontig hevíteni.
De mi is ez a füstpont? Mindegyik olívaolaj-típusnál más és más, de abban megegyezik, hogy az a hőmérséklet-szint, ahol az olaj már elkezd lebomlani és füstölni. Az extra szűz olívaolaj füstpontja a legújabb kutatások szerint 190°C – 210°C közé esik, ami valóban arra utal, hogy nem feltétlen előnyös pl. vastagabb húsokat grillezni rajta hosszabb ideig.
Ha viszont halat, vagy egy vékonyabb szelet húst, esetleg zöldséget sütünk serpenyőben, azaz rövid ideig és alacsonyabb hőfokon dolgozunk, akkor nyugodtan használhatunk hozzá extra szűz olívaolajat is.
Ugyanígy a főzésnél: ha valamit sokáig kell főzni, akkor sem érdemes extra szűz olívaolajjal dolgozni, mert a főzés végére úgysem sok marad az olaj értékes anyagaiból.
#10. A müzliszeletek egészségesek, bármennyi jöhet
A különféle energiaszeletek, müzli szeletek, zabszeletek tele vannak cukorral, azaz rossz szénhidráttal, gyakran zsírral is, különféle adalékanyagokkal, amelyekre semmi szükség egy kiegyensúlyozott táplálkozásban.
Ezek is érdekelhetnek:
Hozd formába magad! – 7 napos 1500 kalóriás étrend
Indítsd az évet a nagy fogadalmak helyett életmódváltással, hogy az ünnepi időszakban alattomosan felkúszott kilók most leolvadjanak. Ebben lesz segítségedre ez az egyszerűen követhető étrend a következő egy hétben. De
10 egyszerű, akár cukorbeteg étrendbe is beilleszthető recept
Ebben a főleg cukorbetegséggel küzdőknek szóló receptgyűjteményünkben 10 diétás recept található, melyek segítenek abban, hogy változatos, tápláló és ízletes ételek kerüljenek az asztalra.
10 egyszerű, diétás étrendbe is beilleszthető tojás recept
receptgyűjteményünkben 10 diétás tojás receptet találsz, amelyek ízletes alternatívák ha már unod a sima rántottát, de imádod a tojást.
7 zseniális leves recept, ami beilleszthető a legtöbb diétába
Ha pár hét alatt akarsz eredményt elérni a fogyásban, akkor a diétásan elkészített levesek étrendbe illesztése jó választás lehet. Próbáld ki
